Az Európai Unió döntése értelmében 2020-tól csak passzívházat, vagy fokozottan energiatakarékos házat építhetünk, a pályázati támogatások teljes hiánya miatt azonban a jelenleg alig épül ilyen létesítmény hazánkban. Az energiatakarékos épületek kialakítása 20 százalékos többletkiadással jár, ami nyugat-európai tapasztalatok szerint, 10-15 éven belül térül meg - mondta Horváth Sándor, a Magyar Passzívház Szövetség elnökségi tagja.

Az elektronikus készülékek mellett, a lakóházakat is be lehet sorolni energiafogyasztásuk szerint. A Rádió Orient műsorában Horváth Sándor elmondta, a fokozottan energiatudatos épület mellett aktív házról, független házról, valamint passzívházról is beszélhetünk. „Az aktív házak több energiát termelnek, mint amennyire az épület rászorul. A független ház a közművektől való függetlenséget jelenti – ez csak igen speciális körülmények között valósítható meg. A passzívház fűtés nélküli épület, amelyet a szoláris nyereség valamint a beépített szerkezetek tudnak felmelegíteni. A minimális energiát egyszerű épülettömeggel, hőcserélős rendszerrel, jól tájolt nyílászárókkal, tömör felületekkel, valamint alapos hőszigeteléssel lehet megtakarítani.”

A passzívház építése során hőszigeteléssel alaposan be kell csomagolni az egész házat – emelte ki a MAPASZ elnökségi tagja. A tető hőszigetelése mellett a hagyományos sávalapok helyett lemezlapokkal készül az épület. Emellett a termikus burok kialakításához háromréteges az üvegezés. Horváth Sándor kiemelte, egy passzívház építése ugyanannyi időt igényel, mint egy hagyományos épületé. A megvalósítás azonban 20 százalékos költségtöbbletet jelent. A hazai tapasztalatok szerint a nyugat-európai árakkal ellentétben Magyarországon alacsonyabbak a munkadíjak, magasabbak az anyagárak. „Az épület működtetése már nem jár pluszköltségekkel. A lakókomfortot az építkezés után csak élvezni kell” – Horváth Sándor hangsúlyozta, az épületautomatika gondoskodik a hőmérsékleti viszonyok szabályozásáról. „Egy passzívházat másként kell használni, másként kell benne lakni.”

A külföldi gyakorlat szerint a 20 százalékos költségtöbblet 10-15 év alatt térül meg. Horváth kiemelte, itthon még nem volt ilyen tapasztalat, a legrégebbi passzívház 5 éves. „Nem magunknak, hanem a jövőnknek építünk. A befejezett épületek 20-30 évig biztosan energiatakarékosak maradnak” – a Rádió Orient vendége kiemelte, a költséghatékonyság mellett a környezetvédelmi szempontok is jelentősek. „Minden égésnek van káros mellékterméke, továbbá a fosszilis anyagok végesek. Emellett már most érdemes figyelembe venni az európai uniós 2020-as szigorítást” – utalt az Európai Uniós fokozottan energiatakarékos épületeket előirányozó szabályozására Horváth Sándor.

Magyarországon a passzívházak építése mindössze pár évvel ezelőtt indult meg. A MAPASZ elnökségi tagja kiemelte, Ausztria és Svájc sokkal előbb jár e téren. „Az osztrákok jobban odafigyelnek a környezetükre. Ezzel szemben mi szemetelünk, fűtünk és tüzelünk, csak néhány tucat hazai passzívház épült” – a vendég elmondta, a passzívház minősítés elnyeréséhez a tervezés során méretezési konzultációs folyamatban, valamint az építést követően utóellenőrzésen kell részt venni. „A jelenlegi német minősítési rendszert a magyar környezethez és építési kultúrához kell igazítani.”

A hazai passzívházak alacsony számához a pályázati lehetőségek hiánya is hozzájárul. Horváth Sándor kiemelte, az épületek energetikai felújítását célzó uniós pályázat nem a passzívházakat támogatja. „A pályáztatási rendszerből hiányzik a többlet a fokozottan energiatudatos házak építéséhez. Kedvezményes hitellel vagy vissza nem térítendő hitellel kellene segíteni az ilyen jellegű építkezéseket” – Horváth hozzátette, a MAPASZ passzívház látogatásokkal igyekszik terjeszteni az energiatakarékos épületek előnyeit.

Az Európai Uniós döntése szerint 2020-tól kizárólag passzívházat, vagy fokozottan energiatakarékos házat építhetünk. A jogszabályalkotó a rendeletben 2015-től átmeneti fokozatot iktatott be – ez segíti a szakma és az építtetők felkészülését. „A MAPASZ próbálja felkészíteni a közönséget a jövőbe mutató túlteljesítésre. Ehhez sok kommunikáció és tájékoztató anyagok kellenek. A lakosság mellett a szakmabelieket is fel kell készíteni a hirtelen szigorodás megugrására.”