A több száz évre visszatekintő munka lezárása még messze van: a D betűnél tartanak, és az anyag igen gazdag, az internet hatására gyorsan elterjednek az új kifejezések - az apparátus viszont kicsi. A tervek között szerepel a gyűjtemény online közzététele, emellett a jelenlegi, 1772. és 2000. közötti időintervallumot is kiterjesztenék – mondta el a Rádió Orient műsorában Ittzés Nóra főszerkesztő.

Az 1830-as években merült fel először egy magyar nyelvű nagyszótár elkészítésének ötlete. Az újonnan létrejött Magyar Tudományos Akadémia (MTA) első határozatai között szerepelt a nagyszótár elkészítése. A kezdeti próbálkozásokból azonban nem született eredmény, hamar leállt az ilyen jellegű munka az Akadémián. A magyar nagyszótári munkálatok aztán 19. század végén, spontán módon indultak újra: az értelmiség több millió szót küldött be az Akadémiára. Az intézmény vezetésével az 1960-as évek elejéig zajlott a hagyományos anyaggyűjtés, majd az 5-6 millió cédula rendezése következett. Ittzés elmondta, a korpuszépítés a nyolcvanas években, kézi rögzítéssel kezdődött, azonban 1995. környékén döntés született a vizsgált időszak szűkítéséről, a nyelvi változások követése érdekében pedig a cédulaanyagot is visszaemelték forrásként.

A magyar nyelv nagyszótára végül Hermann József közreműködésével, elektronikusan rögzített szöveggyűjtemény létrehozásával valósult meg. A Rádió Orient vendége elmondta, a korpusz 1772. és 2000. között rögzített szavakat foglal magába. „A kiadvány a mai nyelvállapot mellett a régebbi korokét is rögzíti. Tervünk, hogy a jövőben a szöveggyűjtemény online formában is elérhető lesz. Emellett az időintervallumot időben vissza- és előrefelé akarjuk terjeszteni” – sorolta elképzeléseiket a főszerkesztő.

A szöveggyűjtemény nem csak szépirodalmi szövegeket, hanem sajtónyelvi, ismeretterjesztő és tankönyvi anyagokat, tovább okleveleket is feldolgoz. Ittzés Nóra elmondta, a nyelvtani és helyesírási szabályok mellett mérlegelik a divatszavak, valamint a rövidítések közlését.

A nyelvész megnyugtat, hogy az online levelezések során elterjed alakok, például a vagy helyett v, illetve vagyok helyett vok önálló szóként nem szerepelnek majd a könyvben, de alakváltozatként feltüntetik majd a szócikkben. A sok vitát kiváltott deviszont ugyanakkor jó példája, hogy állandóan változik a helyesírás is. A szépirodalmi előfordulások azt igazolták, hogy egybeírva is elterjedt, így bekerülhetett a szótárba.

Az internet korában könnyen elterjednek bizonyos kifejezések, de sokszor ki is vesznek néhány év múlva – mutat rá Ittzés. Ezért nem kerül be minden kifejezés, főként ha nincs róla adat a vizsgált korpuszukban. A chat pédául az angol írásmódnak megfelelően, a fájl viszont már magyar kiejtés szerint kerül majd be. Hozzátette, tartják magukat a helyesírási szabályokhoz, csak indokolt esetben térnek el attól. „A szavak előfordulása mellett a mondatbeli szerepet, a jelentést és egyéb tényezőket is vizsgáltuk” – magyarázta a munka menetét a Rádió Orient vendége.

„A legfontosabb a jelentés hiteles és pontos visszaadása” – egy-egy szócikkben a szófaj, a jelentések és a példamondatok mellett a szóhasználatot segítő információk is szerepelnek. A fogalmi jelentés mellett grammatikai sajátosságokat, vonzatokat, állandósult szókapcsolatokat és stílusértékeket is közölnek. A szócikk végén utalás található a korpuszon belüli helyre, valamint a szóösszetételekre, a ragozásra és a további szótárakban való megjelenésre.

A projekt hatodik kötetén jelenleg körülbelül 25 ember dolgozik, többségük pályakezdő fiatal - a munkához képest azonban kevés ez a létszám. Ittzés Nóra rámutatott arra, hogy a nagyszótár szakmai feladatai mellett az Akadémia csapata irányítja a kiadást és a terjesztést is. A nagyszótár következő darabja várhatóan két év múlva jelenik meg, azonban a készítők a nehéz anyagrész miatt csúszással számolnak. Az el-, elő- igekötős szavak ugyanis hatalmas, nehezen besorolható anyagot jelentenek.