A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) csatlakozott a Kereszténydemokrata Munkások Európai Szövetségéhez (EUCDW), amely az Európai Néppárt munkástagozata. Az európai szervezet pénteki, budapesti elnökségi ülésén ellenszavazat nélkül támogatta a MOSZ belépését.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke az ülésen hangsúlyozta: azért szeretnének csatlakozni az EUCDW-hez, hogy hatékonyabban tudják megértetni a magyar munkavállalók problémáit Európával, valamint hogy befolyásolni tudják az európai döntéshozatalt.
Elmar Brok, az EUCDW elnöke - aki az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának is tagja - hangsúlyozta, örül annak, hogy magyar tagja is lesz a szervezetnek. Elmondta: Európában fontos szerepe van a munkavállalói részvételnek a politikai döntéshozatalban és a szociális partnerség előremozdítja a fenntartható gazdasági fejlődést, valamint a szociális igazságosságot.
Az EUCDW-nek a MOSZ a 17., egyben első magyar tagja.
Palkovics Imre az elnökségi ülésen elmondta: a MOSZ a rendszerváltás idején, 1989-ben jött létre, a munkavállalók életkörülményeit, jövedelmi viszonyait meghatározó kérdésekbe próbáltak beleszólni, és helyreállítani a diktatúra után a törvényességi feltételeket, a szakszervezetek működési feltételeit.
A MOSZ a keresztény-szociális ideológia gondolatkörében alakult, a névválasztás pedig az 1956-os forradalom munkásmozgalmához kötődik. Ezen értékrend mentén szeretnének csatlakozni az EUCDW-hez - mondta Palkovics Imre.
Arra a kérdésre, hogy hogyan ítéli meg az Orbán-kormányt, Palkovics Imre kifejtette: a Munkástanácsok ugyanahhoz a demokrata-konzervatív értékközösséghez tartozik mint a jelenleg kormányzó frakciószövetség. Hozzátette, hogy ha a Fidesz ellenzéki szerepben van, akkor szorosabb az együttműködés, míg kormányon lehetnek konfliktusok, de összességében támogatják a jelenlegi törekvéseit, és azokat az intézkedéseket, amelyeket a kabinet a magyar munkaerőpiac érdekében tesz.
Szavai szerint egy komoly konfliktus van a kormány és a MOSZ között, ez pedig a tavaly júliusban életbe lépett új Munka törvénykönyve, amelyet szeretnének megváltoztatni, mivel az nem segíti az új munkahelyek létrehozását és növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
A MOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása miatt súlyos teher hárul a munkavállalókra, akiknek bére jelenleg az európai átlag egyharmadának felel meg. "Óriási módon szétnyílt a magyar szociális olló" - fogalmazott Palkovics Imre, kifejtve, hogy a nemzetközi befektetők profitja jelentősen nőtt, miközben a munkabérek nem érik el az európai átlagot.
Palkovics Imre szerint a törvények átalakítása csak ürügy arra, hogy a magyar kormány támadják, mert a kritikák mögött valójában az áll, hogy a kormány intézkedései sértik a nagybefektetők érdekeit.
Elmar Brok kifejtette, hogy amikor az első Orbán kormány 2002-ben átadta az ország irányítását a szocialistáknak, még nem volt olyan magas az államadósság, de ez a helyzet 2010-re megváltozott. Magyarország nagyon eladósodott az ország, és míg az Európai Unióba történő belépéskor Szlovéniával együtt a legfejlettebb csatlakozó tagállam volt, a szocialista kormányzás alatt az ország fejlődése visszaesett. Ez a szakszervezetek számára is következményekkel járt - vélekedett az elnök.
Kiemelte, hogy - ellentétben az előző kormánnyal - az Orbán-kormány nagy sikereket ért el a munkaerő-piacon, és a gazdaság területén is. A kötelezettségszegési eljárásokról Elmar Brok úgy fogalmazott, hogy azok "nem rendkívüli dolgok", ha bármely tagállam nem tartja be a belső piac szabályait, akkor ilyen eljárás indul ellene. Az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban meg kell várni a vizsgálatok eredményét - mondta, majd emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett a módosításra, ha azt az EU szükségesnek látja.