Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ornitológusa kiemelte: a globális éghajlatváltás következtében ugyanis felborul a természet több évezredes megszokott menetrendje, ez pedig többszörösen nagy próbatétel elé állítja a költöző madárfajokat, ezen belül is a nálunk fészkelő füsti-, molnár- és partifecskéket.

Ezek a madarak ugyanis különösen érzékenyek a környezeti, éghajlati változásokra, mert kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak. A szúnyogok, legyek viszont esős, hűvös napokon megbújnak. Ilyenkor például a cinege átáll a magokra, a gólya mezei pocokra vadászik, a fecske viszont éhen marad. Az éhező fiókák felélve belső energiatartalékukat fáznak is. Felmelegítésükre a szülők kiröppenés helyett a fészekben maradnak és gyakran előfordul, hogy néhány napon belül az egész legyengült fecskecsalád elpusztul.

Ráadásul a tetemek miatt a következő fecskegeneráció nem tud beköltözni a fészekbe, így az ő létük is veszélybe kerülhet - mondta el a szakember. Hozzátette: a fecskék élettere a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán egyébként is szűkül, ezért az ereszek alá, erkélyek zugaiba műfészkek, az udvarokban építőanyagként szolgáló sárkupacok kihelyezésével megkönnyíthető a madarak élete.

Orbán Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a fecskék a hosszú vándorlás alatt is ki vannak téve az időjárás szeszélyének, olykor a vad viharok vagy a szárazság miatti gyér táplálék tizedeli a kolóniát. Az évente ismétlődő túlélőversenyből hazatérő győztes madarak május közepéig felerősödnek, párt keresnek és nekilátnak a fészek építéséhez. Ezután 4-5 fiókát nevelnek fel, a nyár közepén pedig újból költ a fecskepár. Új jelenség, hogy az egyre gyakrabban elhúzódó nyarak eredményeként a fecskepárok sok esetben harmadszor is költenek, így próbálva a faj fennmaradását erősíteni.

Ennek ellenére az állomány az elmúlt évtizedekben a felére csökkent, az idén - az ornitológus szerint - a fecskék száma 200 ezer körül alakul. Ha ez a tendencia folytatódik, a fecske néhány éven belül legfeljebb mutatóban fordul majd csak elő, pedig fontos szerepet tölt be a természet egyensúlyának fenntartásában.

Az éghajlatváltozás kísérőjelenségeként ugyanis olyan, eddig a trópusokon és a mediterrán égövön honos paraziták, kártevő rovarok jelennek meg a Kárpát-medencében, amelyek az emberre is veszélyt jelenthetnek. A fecske viszont az egyik leghasznosabb ingyenes szúnyogirtó, ezért is célszerű a környezetünkben élő fecskék kiszolgálása műfészkekkel, sárszigetecskékkel - jegyezte meg az ornitológus.