Mindenképpen szabályozni kell a drónok polgári használatát, mert a távirányítású, észrevétlen közlekedésre is képes repülő berendezések nagyon sok olyan információhoz tudnak hozzájutni, amelyek az adatvédelem hatálya alá esnek – véli Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.

A modern katonai hadviselésben egyre fontosabb szerepet kapnak a robotrepülők – a Közel- és Közép-Keleten szinte minden nap bevetik terroristák likvidálására vagy kémtevékenységre. A legnagyobb katonaidrón-gyártó és alkalmazó az Egyesült Államok és Izrael.

Drónokat, vagyis távirányítással vezérelt légi járműveket nemcsak a hadviselésben, hanem polgári területen is használják, ez pedig számos konfliktust és vitát gerjeszt. Az Európai Bizottság ezért szabályozni próbálja ezen eszközök használatát.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a Szombat reggelben elmondta, vannak olyan repülőeszközök, amelyekkel vasúti hidak repedéseit lehet megkeresni vagy éppen felhőkarcolók műszaki állapotát ellenőrizni. Katasztrófák, például erdőtűz esetében is jó bevethetők a drónok, fel lehet velük deríteni a lángok terjedésének irányát, de akkor is jól alkalmazhatók, ha egy szántóföld állapotát, a termés alakulását kell felmérni. A drónok ma már a jelen technikáját jelentik, sokféle polgári célra használják őket, de alkalmazási területük egyre bővülhet, vannak olyan jóslatok, hogy könyveket is szállítani fognak velük.

Mivel azonban a drónok repülő alkalmatosságok, nagyon sok problémát is felvetnek, például, hogy mi lesz a légi közlekedéssel, ha tömegével jelennek meg. Szabályozni kell, hogy amerre repülőgépek leszállnak, arra nem járhat drón. Az is lényeges, hogy ez a technika nem csak a terrorizmus elleni harcban vethetők be, de a merényletre készülő csoportok is felhasználhatják.

Tálas Péter hangsúlyozta, a drónok, amelyek mérete néhány centimétertől a több méterig terjed, a korábbiakhoz képest más szintre emelhetik az emberek egymás utáni kutakodását, kémkedését is. Ezek már nem olyan kémrepülőgépek, amelyeket be lehet fogni radarral, hanem egészen apró, és ha kell, rendkívül alacsony szálló eszközök – tette hozzá.

A szakértő szerint mindenképpen szabályozni kell a használatukat, mert a drónok nagyon sok olyan információhoz tudnak hozzájutni, amelyek az adatvédelem hatálya alá esnek. Például ha valaki a telkén napozik, mondjuk, meztelenül, és akár véletlenül, akár tervezetten elszáll felette egy ilyen berendezés, hamarosan a Facebookon vagy más internetes felületen láthatja magát kiposztolva.

Hozzátette: a drónokra vonatkozóan egyelőre csak nemzeti szabályozások vannak, de az EU közösségi szinten kívánja ezt a kérdést rendezni, mivel a távirányítású repülőknek nem számítanak a határok, ráadásul szinte észrevétlenül közlekedhetnek.

Tálas Péter szerint a fő kérdés, hogy miként lehet a drónok alkalmazását úgy szabályozni, hogy az ne akadályozza a polgári hasznosításukat, utóbbinak ugyanis óriási a perspektívája. Jelenleg több mint ezerhétszáz fajta hivatalosan forgalmazott drón van a világban, ezek egyharmadát pedig az EU-ban állítják elő. Óriási üzletről van tehát szó, egyes számítások szerint körülbelül 150 ezer európai munkahelyet teremthet a dróngyártás és a hozzá tartozó technológia. Az Európai Bizottságnak tehát nem kizárólag a jogászokkal lesz nagy vitája az ügyben, illetve nem csak a nemzetek között lehetnek komoly nézeteltérések. Brüsszelnek valószínű, sokkal inkább a gyártókkal és az üzleti felhasználókkal kell dűlőre jutnia, azok ugyanis a profit érdekében várhatóan minél szélesebb körű alkalmazási lehetőséget szeretnének távirányítású repülő eszközeiknek.