Városlista
2020. augusztus 5, szerda - Krisztina

Hírek

2019. December 13. 18:03, péntek | Életmód
Forrás: mti

Eddig ismeretlen, alapvető kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között

Eddig ismeretlen, alapvető kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai

- írta az MTI-nek küldött közleményében az MTA. A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a stroke és más idegrendszeri betegségek gyógyításában. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezette kutatómunka eredményét a Science neves tudományos lap aktuális száma közölte.

Amikor megsérül egy agyterület - például egy fejet ért durva ütés vagy oxigénhiány következtében - rengeteg idegsejt szenved károsodást. Ezeket helyre kell állítani, vagy ha ez már nem lehetséges, el kell takarítani. Ezt a munkát az agy fő immunsejtjei végzik, amelyeket mikrogliasejteknek neveznek.

Ezek az agyi immunsejtek állandóan járőröznek az agyban, figyelik az idegsejtek állapotát. Sérüléskor akár percek alatt körbeveszik a károsodott agyterületet, és bekebelezik a már elhalt vagy halálra ítélt idegsejteket - olvasható az MTA portálján.

Korábban kiderült, hogy a mikrogliasejtek rendszeresen "lecsipkedik" az idegsejtek nyúlványainak végződéseit, a szinapszisokat, melyekkel egymáshoz kapcsolódnak, így alkotnak hálózatokat. A lecsipkedés segíti a kapcsolatok karbantartását, megújulását. Ez ahhoz hasonló, mint amikor egy kertész rendszeresen megmetszi egy fa ágait. A kérdés az volt, hogy vajon az idegsejtek belső állapotát is ezzel a "kertészkedéssel" mérik-e fel a mikrogliasejtek.

Dénes Ádám, a KOKI Neuroimmunológia Kutatócsoportjának tudósa és munkatársai abból indultak ki, hogy ez nem valószínű, ugyanis az idegsejtek nyúlványainak végei túl messze vannak a sejt központi részétől, a sejttesttől, ahol a sejt sorsát meghatározó folyamatok zajlanak.

A magyar kutatók az idegsejtek sejttestének membránján apró "forró pontokat" találtak, melyeken át fokozottan szabadulhatnak fel kis buborékokban különféle anyagok az idegsejt környezetébe. Azt is megfigyelték, hogy a mikrogliasejtek sok időt töltenek ezeknél a forró pontoknál.

Dénes Ádámék szerint a forró pontok ideálisak az idegsejtek és mikrogliasejtek közötti kommunikációra: a mikrogliasejtek itt folyamatosan nyomon követhetik az idegsejt állapotát.

A mikroglia tehát a most felfedezett új kommunikációs útvonal lehet képes érzékelni az idegsejtek sérülését, és egyúttal segíteni regenerációjukat. Mindez új alapokra helyezi a mikroglia és az idegsejtek közti kommunikációról alkotott ismereteinket.

A kísérleteket egér stroke-modellben végezték, azonban a most felfedezett idegsejt-mikroglia kapcsolat nagy valószínűséggel más idegrendszeri betegségekben is fontos szerepet játszhat. A tudósok a következőkben azt vizsgálják, hogy a mikroglia és az idegsejt kommunikációja ezeken a forró pontokon miként változik meg például Alzheimer-kór, epilepszia, vagy érrendszeri eredetű demenciák esetén.

Az most felfedezett kapcsolat az emberi agyban is működik, így reményeik szerint új terápiás irányok nyílhatnak meg: a cél, hogy a mikroglia minél korábban észlelje, ha az idegsejttel baj van. Ezt követően lehetne gátolni azokat az útvonalakat, amelyeken fokozódik az idegsejtek sérülése, és segíteni azokat, amelyeken keresztül a mikroglia képes az idegsejtek működését regenerálni.

A kutatást Dénes Ádám vezetésével Cserép Csaba és Pósfai Balázs első szerzők jegyzik megosztva. A KOKI-ban Sperlágh Beáta és Katona István csoportja is nagyban segítette a munkát. A Szegedi Tudományegyetemről Molnár Gábor és Tamás Gábor kutatócsoportja vett részt a vizsgálatokban, és külföldi - Arthur Liesz müncheni, vagy Michael Tamkun amerikai - társszerzők is szerepelnek a cikkben.

A kutatás műszeres hátterének megteremtésében jelentős szerepet játszott a Nemzeti Agykutatási Program, a konkrét vizsgálatok elsődleges forrása pedig Dénes Ádám Lendület- és ERC Consolidator Grant-támogatása volt.

Címkék: agy, kutatás

Ezek érdekelhetnek még

2020. Augusztus 05. 08:07, szerda | Életmód

A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban

Új kutatások szerint agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban.

2020. Augusztus 03. 17:01, hétfő | Életmód

A kutyák agya az emberekéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet

Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya - az emberekéhez hasonlóan - hierarchikusan dolgozza fel a beszédet.

2020. Augusztus 01. 16:04, szombat | Életmód

Egy kicsiny rákféle négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint.

2020. Július 31. 16:07, péntek | Életmód

Ennyi élelmiszert dobnak ki évente a magyarok fejenként

Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon; az uniós átlag ennél jóval magasabb