A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott masszív vulkánkitörések voltak. Az akkor kiáramló bazalt alkotja a mai Észak-Amerika nyugati partvidékének jelentős részét.

A kitörések a karni korszakban tetőztek - mondta Jacopo Dal Corso, aki korábban tanulmányozta a kitörések geokémiai jellegét és megállapította, hogy azok jelentős hatással voltak a bolygó légkörére. "Hatalmas kitörések voltak, amelyek során óriási mennyiségű üvegházhatású gáz, például szén-dioxid került a levegőbe és hirtelen globális felmelegedések következtek be" - tette hozzá a szakember.

A melegedést megnövekedett esőzések kísérték, amit Mike Simms és Alastair Ruffell geológusok egy nagyjából egymillió évig tartó nyirkos epizódként írtak le az 1980-as években.

A klímaváltozás a biológiai sokféleség jelentős hanyatlását eredményezte az óceánban és a szárazföldön egyaránt, ám rögtön a kihalási esemény után új csoportok váltak uralkodóvá, egy sokkal modernebb ökoszisztémát alkotva.

Az éghajlat megváltozása kedvezően hatott a növényzet fejlődésére és elkezdtek teret hódítani a modern tűlevelű erdők.

"Ma már tudjuk, hogy a dinoszauruszok mintegy 20 millió évvel a szóban forgó esemény előtt jelentek meg, de csak kis létszámban fordultak elő és jelentéktelenek maradtak egészen a karni pluviális eseményig. A nedves időszak után hirtelen beköszöntő száraz környezet adta meg a lökést a dinoszauruszoknak" - magyarázta Mike Benton professzor.

Ez az időszak azonban nem csak a dinoszauruszok számára volt kedvező, nagyon sok ma élő növény- és állatcsoport jelent meg, köztük az első teknősök, krokodilok, gyíkok és emlősök néhány képviselője.

A karni pluviális esemény az óceán élővilágára is hatással volt. Akkor jelentek meg a maihoz hasonló korallzátonyok és számos plankton, ami az óceánvíz összetételének alapvető változását sugallja.

A paleontológusok mostanáig öt fő kihalási eseményt azonosítottak az elmúlt 500 millió évre visszamenőleg. Ezek mindegyike óriási hatással volt a bolygóra és az élővilág fejlődésére. "Nekünk sikerült azonosítanunk egy újabb nagy tömegkihalást, amelynek egyértelműen meghatározó szerepe volt a szárazföldi és az óceáni élet újraindításában, megteremtve az alapjait a mai ökoszisztémáknak" - jegyezte meg Jacopo Dal Corso.