Minden bizonnyal az év végén fejeződhet be a devizaügy jogi részleteinek tisztázása. Ekkorra készülhet el ugyanis összegzésével az a kúriai joggyakorlat-elemző csoport, amely a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pereket vizsgálja meg - írja a Magyar Nemzet.

A szakmai megállapítások a devizahitelek okozta problémák végleges rendezésénél is fontos szerepet kaphatnak. A testület elsősorban arra keresi a választ, milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók akkor, ha a devizakölcsön-szerződést a bíróság érvénytelenné nyilvánítja, de a kontraktus olyan hibában szenved, hogy azt az ítélkező tanács sem tudja orvosolni – tudatta a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága. A csoport áttekinti majd azokat az eseteket is, amikor arra derült fény, hogy a szerződésnek csak egy-egy pontja érvénytelen.

Emellett napirendre kerül az utóbbi időben oly sokat emlegetett elévülés témája, s tárgyal a testület a devizaperek bizonyos eljárásjogi kérdéseiről is. A felvetések tisztázása azért is lehet szükséges, mert ezeket a témaköröket sem a tavaly decemberi, sem a június 16-i jogegységi határozat nem rendezte teljes körűen.

Mint a lap megtudta, a huszonkét tagú csoport április elején megkezdte az elemzést, a munkában számos bíró, valamint két egyetemi professzor, egy ügyvéd és a Legfőbb Ügyészség képviselője vesz részt. Kiemelhető, hogy a testületet Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője irányítja. A bírósági szakember jól ismeri a devizaügyek témakörét: Wellmann kezdeményezte a hitelkérdésekben állást foglaló jogegységi eljárás megindítását, ő fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyekre a Kúria december, majd június közepén választ adott.

A joggyakorlat-elemző csoportok tevékenységéről, jelentőségéről szólva annyit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a devizaügyek első, nagyobb jogi vizsgálatát éppen egy ilyen testület végezte el még 2012-ben. Az akkori csoport a fogyasztói szerződések egyoldalú módosításának témakörét járta körül, s fontosabb megállapításait utóbb polgári kollégiumi véleménybe foglalták. A 2012-es állásfoglalás most komoly szerephez jutott: a júniusi jogegységi határozat átvette az akkori érveket, így a két évvel ezelőtti szempontok alapján ítélendő meg, mikor tisztességtelen a bankok egyoldalú szerződésmódosítása, kamatemelése.