Az igazságügyi tárca egyelőre azt figyeli, a három csapás halmazati rendelkezésének alkotmánybírósági megsemmisítése után miként érvényesül a kormány büntetőjogi szándéka, az erőszakos bűncselekmények visszaszorítása - jelentette ki a közrádióban Répássy Róbert, aki elképzelhetőnek nevezte, ha veszélybe kerül a büntetőjogi cél, új, alkotmányos megoldással állhatnak elő.

A három csapás szabályt, miszerint az ember elleni harmadik erőszakos bűncselekményre a legsúlyosabb büntetés is kiszabható, kétféleképp alkalmazta eddig a büntető törvénykönyv. Az egyik, amikor visszaeső bűnözőről van szó, a másik, amikor először kerül több erőszakos bűncselekmény miatt bíróság elé egy elkövető. Utóbbit semmisítette meg az Alkotmánybíróság – jelentette ki Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Mindezzel az volt a gond, hogy nem tudhatja az elkövető, hogyan bírálják el az ő bűncselekményeit, hiszen a bíróságon és a büntető hatóságokon múlik, hogy külön vagy egy eljárásban teszik ezt. Márpedig mindez kiszámíthatatlanságot okoz – magyarázta az államtitkár.

'Jelenleg az a feladatunk, hogy - tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság határozatát - figyelemmel kísérjük az ítélkezési gyakorlatot, vajon a kormány eredeti büntetőjogi szándéka – az erőszakos cselekmények visszaszorítása – mennyiben érvényesül. Ha veszélybe kerül a büntetőjogi cél, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy egy alkotmányos megoldást találjunk a helyzetre' – tette hozzá.

Arra a kérdésre, milyen következményei lesznek az eddig lezárt ügyekre a mostani alkotmánybírósági döntésnek, azt válaszolta: új ítéletet hoznak ezekben az ügyekben, de vélhetően nem csökkentik jelentősen az érintettek büntetési tételét és nem helyezik őket szabadlábra. Az életfogytig tartó büntetést azonban minden bizonnyal elkerülik – szögezte le.