Városlista
2024. május 8, szerda - Mihály

Hírek

2014. Február 08. 05:00, szombat | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Hervis-ügy: 'az EB döntését érdemes komolyan venni'

Hervis-ügy: 'az EB döntését érdemes komolyan venni'

A napokban egymással ellentétes álláspontok láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság február 5-i döntése (C 385/12) alapján diszkriminatív-e a bolti kiskereskedelemre kivetett magyar különadó. Szmicsek Sándor, a MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat adópartnere szerint az EB döntését érdemes komolyan venni, hiszen jó eséllyel komoly, a költségvetést is érintő következményei lehetnek.

Mi történt?

Az ügy hátterében egy 2010-ben először kivetett, és 2012. év végéig érvényben lévő különadó áll, ahol az adó alapja az árbevétel volt. A fizetendő adót úgy kellett meghatározni, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozások adóköteles tevékenységből (jelen esetben bolti kiskereskedelemből) származó árbevételét összesíteni kellett, azaz a Magyarországon elért összesített árbevétel döntötte el az adókötelezettséget és az alkalmazandó adókulcsot is.

Az adó mértéke az árbevételtől függően erősen progresszív volt: míg az alsó sávban, 500 millió és 30 milliárd forint közé eső árbevétel esetén az adóalap 0,1 százaléka, addig a felső sávban, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.

A Spar Csoporthoz tartozó Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. véleménye szerint a szabályozás kifejezetten hátrányosan érintette az olyan magyar vállalkozásokat, amelyek nemzetközi vállalatcsoporthoz tartoztak, tekintettel arra, hogy ha a vállalatcsoport teljes magyarországi árbevételét alapul véve szükséges meghatározni az adóalapot és a fizetendő adó mértékét, az erősen progresszív adómérték következtében az ilyen vállalkozásoknak jóval magasabb adóteherrel kell számolniuk, mint a nem vállalatcsoportba tartozó boltoknak.

A Hervis Kft. a keresetében arra hivatkozott, hogy egy ilyen szabályozás több alapvető Európai Uniós szabadságjogot sért, mint például a letelepedés és a szolgáltatások szabadságát, vagy a tőke szabad mozgásának elvét.


Ki örülhet?

A felek azért értelmezik másként a történteket, mert az Európai Bíróság részben elutasította a Hervis álláspontját. Kimondta ugyanis, hogy a rendelkezés nem sértette sem a letelepedés, sem a szolgáltatásnyújtás szabadságának, sem a tőke szabad mozgásának elvét. Ebben a tekintetben valóban úgy határozott tehát, hogy a szabályozás nem egyértelműen diszkriminatív. Azonban a bíróság kimondta azt is, hogy az Európai Unió egyenlő bánásmódra alkalmazandó szabályai nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem a megkülönböztetés olyan rejtett formáit is, amelyek valamilyen módon mégis ugyanehhez az eredményhez vezetnek.

A vizsgált szabályozás pedig nyíltan nem teremt hátrányos megkülönböztetést, ugyanakkor mégis hátrányos helyzetbe hozhatja a vállalatcsoporthoz tartozó társaságokat azokkal szemben, akik nem tartoznak ilyen csoportokhoz, mégpedig két okból: egyrészt az erősen progresszív adómérték miatt. Másrészt pedig azért, mivel az adó alapja nem az egyes vállalkozások által elért tényleges árbevétel, hanem a csoporthoz kapcsolt valamennyi társaság összevont árbevétele; ezek következtében a szabályozás hátrányosan érintheti a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatait.

Hogy valóban hátrányosan érinti-e ezeket a cégeket a szabályozás, azt a hazai bíróságnak kell eldöntenie – az Európai Bíróság azon kikötése mellett, hogy ha a különadó legfelső sávjába tartozó adóalanyok többnyire ténylegesen más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai, akkor a bolti kiskereskedelmi különadó ellentétes az uniós előírásokkal.

„Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el egy vállalatcsoporthoz sem tartozó vállalkozás esetében. Várakozásom szerint tehát be fog bizonyosodni, hogy leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta ez a különadó. Az Európai Bíróság döntését ezért érdemes komolyan venni, hiszen komoly következményei lehetnek, amely a költségvetést egészen biztosan hátrányosan fogja érinteni, és ugyancsak jó kérdés lehet, hogy a hirtelen támadt hiányt vajon milyen intézkedésekkel igyekeznek majd pótolni” – foglalta össze Szmicsek Sándor.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 08. 15:10, szerda | Belföld

Szijjártó Péter: a Jaguar kulcsszerepet szán a budapesti fejlesztőközpontjának

A Jaguar kulcsszerepet szán a budapesti fejlesztőközpontjának a következő évek globális fejlesztési stratégiájában - írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán.

2024. Május 08. 10:19, szerda | Belföld

Szijjártó Péter: egyre több magyar vállalat lép be a kínai piacra

Egyre több magyar vállalat lép be a kínai piacra, egyre több magyar vállalat kereskedik kínai partnerekkel, nő a turisztikai forgalom és egyre több hallgatót fogadnak kölcsönösen egyetemeink

2024. Május 08. 10:16, szerda | Belföld

Zuhanórepülésben az ipari termelés

KSH: márciusban 10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés.

2024. Május 08. 07:45, szerda | Belföld

OH: nem volt hibás a matematikaérettségi feladatlapja

Nem tartalmazott hibát a matematikaérettségi feladatlapja - tájékoztatta az Oktatási Hivatal (OH) kedden az MTI-t.