Magyarországon már több mint 300 helyen jelölt ki a katasztrófavédelem közszolgáltatót a hulladékgazdálkodásban, mivel a településeknek nem sikerül megállapodnia egy szolgáltatóval. Júliustól pedig hét megyében lehet ellátatlan a kéményseprés. A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára szerint 'Magyarországon egyetlen település sem válhat Nápollyá!” - írja a Vg.hu.

Az állami intézkedések nyomán kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-tól hét megye 802 településen leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás – közölte a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete. „A hulladéktörvényből eredően július elsejével az összes közszolgáltatói szerződés megszűnik, és újakat kell kötni' – mondta a Világgazdaságnak Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója.

A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára hangoztatta, ha egy településnek nem sikerül megállapodnia egy szolgáltatóval, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki a szolgáltatót. Pogácsás Tibor hangsúlyozta: a kijelölt szervezetnek az állam kifizeti a szükséges forrásokat, melyre megvan a szükséges fedezet. „Tavaly augusztus óta (Martfű volt az első) már 300-nál több település esetében jelöltek szolgáltatót a hulladékgazdálkodásban” – mondta a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. Nagy közölte, a kijelölteknek a korábban alkalmazott díjon kellett elvégeznie a szolgáltatást. Indokolt többletköltség esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet díjkülönbözet igénylésre, amelyre egy 1,7 milliárdos, felülről nyitott keretet állítottak fel.

Nagy szerint a szolgáltatók kénytelenek voltak racionális működésre átállni a díjak maximalizálása miatt. A 2000-es évek elején még mintegy ezren voltak, most 149 van, számuk várhatóan tovább csökken majd. A hulladékgazdálkodásban érintett cégeket sújtotta a rezsicsökkentés mellett az e-útdíj, az eredetileg az energiacégeket érintő, a közműcégekre két éve kiterjesztett Robin Hood-adó, a felügyeleti díjak, több járulék (például a lerakási, amelynek kompenzációja még nem oldódott meg).

'Még nem jelezték cégek, hogy abbahagynák a közszolgáltatást, jelenleg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázatának elbírálására várnak a települések is” – mondta a lapnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok inkább maguk próbálják ellátni a közszolgáltatást, mivel a kijelölt szolgáltató többe kerülne a rájuk terhelt a pluszköltségek miatt. A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: a költségek csökkentése szükséges volt, a cégeknek pedig racionalizálni kellene a működésüket, belső átszervezésekre van szükség, középszintű bérekkel, sok cég korábban elszaladt az árakkal. Igaz, a feltételrendszert is tisztázni kellett volna velük szemben.