A Kossuth-díjas színművész kezdeti sikereit már a főiskolai évek alatt elérte, rektori engedéllyel forgatta a később betiltott Agitátor, a nemzetközi díjat kiérdemlő Kitörés, és a halhatatlan hírnevet hozó Rózsa Sándor című filmeket. Oszter Sándor a Rádió Orient műsorában tekintett vissza gyermekkorára, karrierjére, az átvett és az eltitkolt nemzetközi díjakra. Jövővel kapcsolatban elmondta, jelenleg is forgat az ÁVH titkos történetéről, és terveznek egy filmet a magyar őshazáról.

„Légy erdész, taposd a mező virágait és lélegezz együtt a természettel” – mondta a hatéves Oszter Sándornak nagyanyja. A fiút azonban ösztönösen a versek világa vonzotta. A gimnáziumi évek alatt gyorsan bekerült az irodalmi színpadra, sorra járta a vidéki városokat, és nyerte a versmondó versenyeket. Súlyos gyerekkori betegségét is hamar legyőzte, a paralízises fájdalmakat követő évben hatalmas akaratereje révén már a szertorna csoportban edzett.

A gimnázium második osztályában a költészet napján Illyés Gyula Bartók című versét szavalta. Az eseményen részt vett a költő is, aki a fellépés után odament az akkor még fiatal Oszterhez, és javasolta neki, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára. A fiú azonban az érettségi után a történelmet választotta. „Származásom miatt nem tanulhattam volna tovább, X-es gyerek voltam, azonban az országos tanulmányi versenyen elért kiemelkedő helyezésem miatt felvételi nélkül mehettem volna a bölcsészkarra, és ez teremtette meg a lehetőséget, hogy jelentkezzek a színművészetire is” – Oszter hozzátette, Várkonyi Zoltántól diplomájával együtt Illyés korábbi levelét is megkapta: a költő beajánlotta a rektornak a tehetségesen szavaló fiút.

Az elképzelt történész és festői pálya helyett csöppentem a színházi környezetbe – emelte ki a Rádió Orient vendége. A színművész kezdeti sikereit már a főiskolai évek alatt elérte, rektori engedéllyel forgatta a később betiltott Agitátor, a Bacsó Péter-féle Kitörés, és a Rózsa Sándor című filmeket. „Nem akartam színházba menni, mondtam is Ádám Ottó tanáromnak, hogy az alabárd mögül nem látnám, mi történik” – a korai filmszerepek közül a Kitörés című művet az 1970-es évek elején a sanremói nemzetközi filmfesztiválon is díjazták. A fiatal munkásgyerek kudarcait, majd a számítástechnika végső felfedezését bemutató alkotással Oszter a legjobb alakítás díját érdemelte ki. A színművészt a pártvezetés nem informálta a díjátadóról és a nemzetközi hírnévről – csak utólag itthon kapta meg a kitüntetést. „Nem is tudtam róla, hogy a külföldi újságok címlapján van a nevem. Egy magyar újság cikkéből tudtam meg a hírt, a díjat itthon át is vehettem, azonban a pénzjutalmat a Magyar Filmgyárnak utalta a magyar rendszer.”

A következő nemzetközi elismerés San Sebastianban érte, amikor a Meztelen vagy című filmben nyújtott alakításáért tüntették ki. A színész ez alkalommal kapott egy hollywoodi ajánlatot. „Mr. Hawk, Hollywood akkori ura vacsorát adott a tiszteletemre és egy hároméves szerződést ajánlott fel nekem. Végiggondoltam a lehetőséget, és nemet mondtam, először Magyarországon akartam karriert csinálni. Ösztönösen éreztem, hogyha kimennék, nem jönnék később haza. Így azt mondtam Mr. Hawk-nak, hogy hívjon fel pár év múlva. A hollywoodi fejes nagyon megsértődött, azóta sem keresett.”

A színész Rózsa Sándor alakjának megformálásával máig élő hírnevet szerzett. A 2013-as évben volt a betyár születésének 200. évfordulója, a film 40 év után még most is él. A Rádió Orient vendége kiemelte, sokáig küzdött a beskatulyázás ellen, többet nem is vállalt betyárszerepeket. Illyés Gyula ezzel kapcsolatban Oszter nagymamájának elmondta, a világ összes színésze egy ilyen lehetőségre, egy legendává váló szerepre vágyik. „Én akkor ezt még nem értettem, nem örültem, hogy a nevem egybeforrt Rózsa Sándoréval” – a színművész hozzátette, Illyés Gyula sokszor felbukkant életében: a győri szavalóverseny után a művész sok darabját játszotta. „Sohasem mondtam neki, hogy én voltam az a fiú, akivel a győri költészet napján találkozott. Elhalványulnak az emlékek, a sebes világ elveszi az embertől azt a kellemes tudatot, hogy nem olyan gyorsan halunk meg.”

Oszter Sándor szeret egyszerre több dologgal foglalkozni, a vidéki szerepek, a kertészkedés mellett jelenleg egy ÁVH-ról szóló filmet forgat. „Az 1945-56 közötti időszakban máig sok fehér folt maradt. Ez a film ezt dolgozza fel, egy orvos szerepén keresztül kíséri végig ezt a szörnyű időt” – a vendég elmondta, a helyszínek és a kellékek nagy része már elkészült, azonban további forrásokra lenne szükség. A Kossuth-díjas színész emellett egy orosz-magyar koprodukció tervében is részt vesz, amely a magyar őshazát és a vándorlások korszakát kísérné végig.

„Számos filmtervem van, és sokan terveznek is velem. Emellett egy olyan darabon dolgozom, amely a szó fontosságát hangsúlyozza. Fontos, hogy ne csak racionális dolgokat rakjunk össze. A szó mágikus valami, amely akár saját létünket is megváltoztathatja” – hangsúlyozta a színész.