Ismét bátrabban vesz fel hitelt a magyar: az elmúlt évekhez képest idén némileg csökkent a kölcsönökkel kapcsolatos ellenérzés, és javult a hitelfelvételi hajlandóság, elsősorban a magasabb jövedelmű réteg körében. Az emberek már jobban bíznak abban, hogy vissza tudják fizetni a kölcsönt, illetve jövőbeli megtakarításaikat illetőn is optimistábbak.

Kevesebb adósságunk van, mint más európaiaknak

Az optimizmus egyik oka lehet, hogy mi kevésbé vagyunk eladósodva, mint Európa több más országának lakossága. A Deloitte BankIndex márciusi adataiból kiderül, hogy a kelet-közép- és a dél-európai régióban élőknek magasabb a hitelállományuk a megtakarításukhoz képest, mint nálunk. Így, ha a kínálati oldal reagál a megnövekedett érdeklődésre, ismét beindulhat a hitelek piaca.

A megtakarításokat főleg fogyasztási cikkekre költjük

A megtakarításokkal kapcsolatban azonban komoly változásokra nem számítanak az elemzők: bár tény, hogy kicsivel többen és többet tudnak félretenni, azt nem befektetik, hanem fogyasztási cikkeket vásárolnak belőle.

A lakáshitelek összege is növekedhet

A tavaly még csökkenő tendenciát mutató lakáshiteleket illetően idén trendfordulóra számítanak a szakemberek. A KSH lakáshitelezési adataiból kiderül, hogy a hitelek száma és volumene alacsonyabb volt 2013-ban, mint az azt megelőző években, 2014-ben viszont már növekvő trendet figyelhettünk meg a folyósított összegekben.

Az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója, Bánfalvi László elmondása szerint magasabb volt az érdeklődők száma 2014 első fél évében, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A lakáshitel-állomány összege 2002 és 2008 között látványosan növekedett, 2009 és 2011 között stagnált, illetve minimális mértékben növekedett, 2011 végén viszont – a vizsgált időszak óta először – csökkenni kezdett. 2008 óta csak kisebb összegű, 2–4 millió forintos hitelt mertek felvenni az emberek, idén viszont már 8–20 milliót is igényelnek.

Az USA-ban a középosztály számára nem kérdés a hitel

Az Egyesült Államokban a vagyonosabb réteg visszatért a válság előtti szokásaihoz: készpénzért vásárolnak, és kiaknázzák a befektetéseiket; a kisebb pénzűek költési szokásai viszont drámaian megváltoztak az elmúlt hat évben.

A felső középosztály továbbra is negatívan áll hozzá a hitelekhez: nem használják ki az alacsonyabb kamatokat, hogy nagyobb házba költözhessenek, hanem inkább 10-15 éves futamidejűre cserélik 30 éves kölcsönüket – derül ki a MarketWatch.com, a New York-i Wall Street Journal érdekeltségébe tartozó hírportál cikkéből. A még alacsonyabb társadalmi osztályokban bizonyos területeken, például a felsőoktatásén vagy az autóvásárlásén már a kölcsön a norma: az emberek nem tehetnek mást, minthogy hitelt vesznek fel a diákévekre vagy épp több mint tízéves gépjárművük lecserélésére: utóbbi esetben már nem is a készpénz vagy hitel a kérdés, hanem a hitel vagy lízing.

A tavalyi évben a hitelkártya-adósság 12 százalékkal növekedett; és a folyamat valószínűleg idén sem áll meg.