A Calliope obscura vagy feketetorkú vörösbegy a világ egyik legritkább vörösbegye, 1890-es évekbeli felfedezésétől csak egy maréknyi észlelésről van tudomásunk. 2011-ben kutatóknak sikerült kisszámú egyedet szemrevételezni Kínában. Most viszont kiszúrtak egy tojót és egy költőpárt, így többet megtudhatnak a madárfaj viselkedéséről. A felfedezésről a Journal of Ornithology folyóirat számolt be.

A fajt először 1886-ban figyelték meg Kína északnyugati részén, Kanszu provinciában. A kései 19. és a korai 20. században mintegy 10 egyedet gyűjtöttek be két helyszínen Shanszi és Kanszu tartományokban május és augusztus között, amelyet a madarak költőidőszakának hisznek. Azóta nagyon kevés alkalommal dokumentálták a fajt, időnként kiszúrták Kínában és Thaiföldön, mivel néhány egyed feltűnt a madarakkal kereskedő piacokon.

A vörösbegy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) besorolása szerint sérülékeny, és korábban szinte semmit sem tudtak viselkedéséről vagy szaporodásáról. Újbóli felkutatásához a pekingi Kínai Tudományos Akadémia zoológiai intézetének szakemberei azokat az élőhelyeket célozták, ahol vélekedésük szerint gyakori látogató a faj. 2011-ben 14 hímet észleltek és rögzítették egyedi éneküket.

Azóta többet sikerült észlelniük - többek között egy ivarérett tojót – számos alkalommal is három helyszínen, illetve két fiókának otthon adó fészket is találtak. A madarak nagy részét bambusszal sűrűn benőtt erdőségekben találták meg. Összességében 58 kifejlett egyedet figyeltek meg a faj 1886-os felfedezése óta.

A vörösbegy továbbra is tünékeny, a kutatók saját bevallásuk szerint nem is észlelték volna az egyedeket, ha nem énekelnek. Úgy tűnik, más madarak – többek között a hamvas küllő, a kínai karvaly, a fenyőszajkó és az európai szajkó – hangját is képesek utánozni.

Az új megfigyelések jelentősen bővítették ismereteinket a vörösbegyről. Többek között először sikerült megerősíteni, hogy a tojók tollazata egyenletesen szürkésbarna, fekete csőrrel és haloványabb hasi tollakkal, szürkés torokkal és beggyel. A költőpár felfedezése pedig megerősítette, hogy mindkét szülő részt vesz a fiókák gondozásában, legyekkel, pillangókkal és más ízeltlábúakkal etetik őket.

A faj a korábban véltnél nagyobb számú is lehet, mivel az új kutatás során több egyedet fedeztek fel, mint amennyit korábban dokumentáltak. Az is elképzelhető, hogy élőhelye nem annyira veszélyeztetett, mint hiszik.

A kínai Csinling hegyvidék más rejtélyes fajnak is otthona, beleértve az óriáspandát, az arany piszeorrú majmot és az arany takint.