Akár már jövőre 10 százalék alá csökkenhetne a személyi jövedelemadó mértéke – írja a Magyar Nemzet. Boros Imre közgazdász szerint a gazdasági növekedés üteme, a kamatterhek csökkenése, a foglalkoztatás bővülése és a belső fogyasztás emelkedése megteremtheti annak a lehetőségét, hogy a kormány az év végén döntsön az egy számjegyű szja bevezetéséről.

A kabinet 2 százalékos GDP-növekedéssel számol idén, egyes elemzők azonban a 2,5 százalékos szintet sem tartják kizártnak. Minden tizedszázalék 15–17 milliárd forintnyi többletbevételt jelent. Boros Imre szerint a tavalyi évhez hasonlóan a költségvetés szaldója idén is kedvezően alakulhat, ami szintén hozzájárulhat az adócsökkentésből eredő bevételkiesés kompenzációjához. Boros Imre szerint az intézkedés ára egyébként is hamar megtérülne: a családoknál maradó jövedelemtöbblet növelné a fogyasztást, ami az áfán keresztül növelné az államkassza bevételeit, és élénkítené a gazdaságot.

Más elemzők szerint ugyanakkor nehéz megmondani, mikor teremtődnek meg az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetésének a feltételei, és úgy vélik, hogy az ehhez szükséges növekedési szint eléréséhez legalább két évre van szüksége az országnak. A durva számítások szerint a hazai termék egyszázalékos gyarapodása körülbelül 300 milliárd forint többletbevételt jelent. Ennek nagyságrendileg a felét használja fel a költségvetés, vagyis az szja költségeire 150 milliárd forint maradhat. Ebből pedig az következik, hogy az alacsonyabb jövedelemadóhoz kellő évi 500 milliárd forint előteremtéséhez 3,5–4 százalékos gyarapodásra lenne szükség. A jelenlegi prognózisok szerint ekkora növekedés a jövő év végéig valósulhat meg.