A rendelkezések kiszorítanák hazánkból a betonvassal és más termékekkel üzletelő illegális köröket, egyúttal megakadályoznák, hogy a nemzetközi áfacsalók idehaza kezdjék újra külföldön leállított üzelmeiket - írja a Magyar Nemzet.

Fémáruval megrakott teherautók sokasága járja a magyar utakat, a portéka külföldre megy, esetleg onnan jön – legalábbis erről szólnak a hivatalos statisztikai adatok. Az iparág hazai résztvevői ugyanakkor a feljegyzésekhez képest szerényebb forgalmat bonyolítanak le.

A folyamatok hátterében az ágazat sorsát, jövőjét fenyegető forgalmiadó-csalások húzódnak meg – így fogalmazott érdeklődésünkre a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója. Szabados Ottó – az ágazat hazai és nemzetközi adatait, tapasztalatait is ismertetve – elsőként arról beszélt: a legtöbb visszaélést a betonvas utaztatásával, fiktív adásvételével követhetik el az illegális résztvevők. A szervezet számításai szerint egy-egy esztendőben, csak az építkezésekhez használt vasanyaggal nem kevesebb, mint hárommilliárd forintos csalást valósítanak meg a visszaélésekre szakosodó kétes körök.

Az egyéb termékek kereskedelménél észlelt csalások nagyságrendje hasonló lehet, így évenként öt-hatmilliárd forintos kárt okoznak az államkasszának az acélpiacon tapasztalható jogellenes folyamatok – mondta Szabados Ottó.

Az igazgató beszélt az illegális módszerekről is. Szakmai körökből származó információk szerint a csalók papíron exportálják árujukat. A megoldás lényege, hogy a hatóságoknak bemutatott dokumentumok szerint az érintett acéltermékek – például hengerelt széles szalagok és tábla lemezek – elhagyják az országot, s az unió valamelyik tagállamában találnak gazdára, miközben a csalók itthon visszaigénylik az áfát. Az árut azonban valójában Magyarországon értékesítik.

A csalások nemcsak az államkasszának okoznak kárt, hanem a tisztességes gyártóknak és kereskedőknek is, hiszen ők mindig alulmaradnak a tisztességtelen árversenyben, és a piacról is kiszorulhatnak – folytatta az egyesülés igazgatója.

A csalások visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a fordított adózás bevezetése lehet – emelte ki Szabados Ottó. Hozzátette: ez az adómódszer több térségbeli államban már jelentős eredményeket hozott.

Az Országgyűlés előtt fekvő önálló képviselői indítvány éppen e szisztéma bevezetésére tesz javaslatot. Az előterjesztés szerint bizonyos acéltermékek esetében a későbbiekben a közterhet az áru beszerzője róná le. A szabályok a jövő esztendő első napján lépnének életbe, s 2018 végéig alkotnák a hazai jogrendszer részét.