Városlista
2019. június 27, csütörtök - László

Hírek

2016. Október 18. 13:37, kedd | Belföld
Forrás: mti - fotó: police.hu

Nem büntethető, aki rendőrről képet készít

Nem büntethető, aki rendőrről képet készít

Az Ab intézkedő rendőrökről készült sajtófotók közlését tiltó bírósági ítéleteket semmisített meg

Rendőrök képmásáról készült sajtófotóknak, videóknak az érintettek engedélye nélküli közlését tiltó bírósági ítéleteket - köztük kúriai döntést - semmisített meg kedden nyilvánosan kihirdetett két határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).

A bíróságok korábbi gyakorlata szerint a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, így róluk felismerhető fotó csak a beleegyezésükkel készíthető és hozható nyilvánosságra.

Az Ab ugyanakkor hivatkozott a többi között egy 2014-es, hasonló ügyben hozott döntésére, amelyben már kimondta, hogy a rendőri intézkedésről az érintett engedélye nélkül készült képfelvétel nyilvánosságra hozható, ha nem öncélú, azaz a jelenkor eseményeiről szóló szabad tájékoztatáshoz kötődik, a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó. Kivétel lehet, ha az emberi méltóság sérelmét okozza a közlés, például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: "a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló, képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani, és azt kell vizsgálni, hogy a személy képmása, ennek a nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e".

Az alkotmányjogi szempontból lényeges mérlegelésnek tehát a sajtószabadság és az emberi méltósághoz való jog ütközésének megítélésére kell koncentrálnia.

A két elbírált alkotmányjogi panaszban egy médiaszolgáltató és egy hírportál a szabad véleménynyilvánításra és a sajtó szabadságára hivatkozva kérte az Ab-tól bírói ítéletek, kúriai, ítélőtáblai és törvényszéki határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. A kifogásolt döntésekben megállapították a bíróságok a személyiségi - képmáshoz fűződő - jogok sérelmét a nyilvános helyen intézkedő rendőrről készült fotónak, videónak az érintett hozzájárulása nélküli közzététele miatt.

Az egyik indítvány szerint ugyanakkor a rendőrökről - mint közhatalmat gyakorló személyekről - hivatásuk gyakorlása közben készített képmás és annak közzététele esetén az vizsgálandó, hogy a fénykép közzététele érinti-e az emberi méltósághoz való jogot. Ha nem merül fel erre utaló körülmény, akkor a véleménynyilvánításhoz való jog szükségképpen sérül azáltal, ha a sajtót jogszabály vagy az annak nyomán kialakított joggyakorlat automatikusan, egyedi mérlegelést nem tűrve tiltja el a véleménynyilvánítás ezen formájától. Az indítványozó szerint európai joggyakorlatban példátlan az, hogy a sajtónak az intézkedő rendőr arcmását csak beazonosításra alkalmatlan módon jogszerű közzétennie.

Az Ab rámutatott: a jogértelmezés során figyelembe kell venni, hogy egyetlen személy látható-e a képen, mert ekkor általában nem érvényesül a jelenkor történéseinek bemutatásához fűződő érdek. Ám kivételesen még ilyen esetben is fennállhat a jogos érdek, ennek igazolására azonban a feleknek megfelelő módot kell adni a perben.

Az egyik ügyben az eljáró bíróság azt fejtegette, hogy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban a tájékoztatás csak "akkor tart számot közérdeklődésre, ha annak során az eljárási szabályokat nyilvánvalóan megszegik". Az Alkotmánybíróság szerint ez egyáltalán nem következik az alaptörvényből. A sajtó a jelenkor közérdeklődésre számot tartó eseményeiről akkor is közvetíthet, ha azok semmilyen jogellenességet nem tartalmaznak.

Az Ab hivatkozott a korábbi hasonló ügyben hozott döntésére, amely szerint rendes bíróságra tartozó kérdés polgári ügyben, hogy milyen eseményt tekint közszereplésnek, közéleti szereplésnek, milyen felvételt minősít tömegfelvételnek vagy a személyiségi jogokat sértőnek a polgári törvénykönyv alapján. Az Alkotmánybíróság leszögezte: az alkotmányos jelentőségű, de bírósági hatáskörbe tartozó jogszabály-értelmezést nem végezhet el a bíróságok helyett.

Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ha a bíróság jogerős ítéletében nem tartja tiszteletben az alaptörvény autentikus értelmezését, akkor az Ab feladata az ilyen ítéletek elleni indítványok esetén alkotmányjogi panasz keretében a döntés felülvizsgálata és szükség esetén megsemmisítése.

A döntésben részt vevő tíz alkotmánybíró közül kettő fűzött különvéleményt a határozathoz: Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla.

Ezek érdekelhetnek még

2019. Június 26. 18:08, szerda | Belföld

Kevesebb görögdinnye teremhet idén

A tavalyinál 10-15 százalékkal kevesebb, 160-180 ezer tonna görögdinnye-termésre számít a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke idén.

2019. Június 26. 17:00, szerda | Belföld

Fokozódó allergiás tüneteket hozhat az újabb hőhullám

Keringési panaszokat és fokozódó allergiás tüneteket is hozhat a csütörtökig tartó hőhullám – hívta fel a figyelmet Pintér Ferenc „meteogyógyász” az M1-en és a Kossuth rádió közös műsorblokkjában.

2019. Június 26. 15:08, szerda | Belföld

Nemcsak a bankok érintettek az október végéig meghosszabbított adategyeztetésben

A törvény hatálya alá tartoznak például a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, befektetési szolgáltatók,

2019. Június 26. 14:00, szerda | Belföld

Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi szerződést

Tavaly 8 százalékkal több házassági és élettársi vagyonjogi szerződést jegyeztek be a nyilvántartásba, mint egy évvel korábban, 2014 és 2018 között pedig 45 százalékos volt a bővülés