A palagáz-készleteket Európában túlbecsülik, kitermelésük súlyos környezeti és társadalmi károkat okozna - ez a végkicsengése, Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei által szervezett nemzetközi fórumnak, melyen két rangos argentin palagáz-szakértő osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel. Az MTSZ jogszabályi szigorítást sürget a a környezetvédelem terén.

A palagázt több döntéshozó tévesen tartja áthidaló és kiegészítő lehetőségnek olyankor, amikor a megújuló energiák jövőbeli növeléséről beszélnek. Az egyesült államokbeli jelentések és az argentin tapasztalatok is ráébresztenek, hogy a palagáz nem alkalmas az átmenetet segítő szerepre. Éppen ellenkezőleg, hátráltatja a megújuló energia használatának terjedését és az Uniós éghajlatvédelmi és energiahatékonysági tervek megvalósítását.

A palagáz-készletek rendre túlbecsültek. Az európai kedvezőtlenebb földtani viszonyok és a nagy népsűrűség miatt az intenzív, tőkeigényes technológiájú palagáz-kitermelés még az ipari vélemények szerint is problémás gazdaságilag, és csak évtizedek múlva fejlődhetne fel számottevő szintre. Ennyi idő alatt pedig sokkal környezetkímélőbb lehetnének Európa gazdaságai más megújuló energiaforrásokkal. „– értékelte a helyzetet Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelemmel és energiapolitikával foglalkozó programvezetője.

Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy mégis elkezdik, illetve továbbviszik a feltárási és kitermelési terveket, akkor a lakosságot és a környezetet érintő károk megelőzését a jelenleginél szigorúbban kell biztosítani. Ezért is készített az Európai Bizottság a lakossági vélemények és uniós jelentések alapján egy ajánlást, amelyet július végéig a tagállamoknak be kell építeniük a szabályozásukba.

„Argentína Neuquén régiójában csak a 90-es években 900 millió dolláros környezeti kárt okozott az olaj- és gázipar. Az argentin nem-hagyományos szénhidrogén-fejlesztések problémái több mint egyharmad magyarországnyi területen jelentkeznek. Az argentin példa azt mutatja, hogy ha a cégek elé nem állítanak szigorú szabályozást, vagy könnyű azok alól kibújni, akkor súlyos, visszafordíthatatlan kár érheti a lakosságot és környezetet. A vízkincs, a sokszínű természetvédelmi területek és a helyi lakosság jólléte olyan gazdaságilag is fontos értékek, amelyet nem szabad rövid távú hasznokért, álmegoldásokért odadobni.” – mondta Diego di Risio, politikatudományi szakértő, az argentin Observatorio Petrolero Sur társalapítója.