A tévészékház ostromakor az épület megvédését várta el a rendőrségtől a miniszterelnök - mondta Szabadfi Árpád nyugalmazott rendőr tábornok, az országos főkapitány volt általános helyettese tanúként a 2006. őszi események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

A tábornok elmondta, hogy meglepődött, amikor felhívta őt Gyurcsány Ferenc az ostrom napján este 10 óra körül, az idő tájt, amikor a Kossuth téri tüntetők átvonultak a tévészékházhoz. A miniszterelnök azt kérdezte, hogy mi történt a Szabadság téren, mit tett a rendőrség, meg tudják-e védeni a székházat.
Majd a tanú szerint egy utasításként is felfogható kérést intézett hozzá telefonon a miniszterelnök, amely szerint minden törvényes eszközzel védjék meg a székházat, konszolidálják a helyzetet. Továbbá azt a kérést, illetve utasítást fogalmazta meg, hogy a főkapitány-helyettes tegyen jelentést neki az ott zajló eseményekről. Szabadfi Árpád akkor még a helyszínen tartózkodóktól, a parancsnokoktól kapott információk alapján azt közölte a miniszterelnökkel, hogy meg tudják védeni a Szabadság téri épületet.
Az országos főkapitány volt helyettese elmondta azt is, hogy ezután Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől megkapta a kormányfő telefonszámát. A tanú megjegyezte, hogy ezen a telefonhíváson is meglepődött, hiszen nem szokták miniszterek keresni. A bíró felvetette: miért kereste a miniszter az országos főkapitány helyettesét, hiszen az ORFK nem volt alárendelve a titkosszolgálatoknak, mire Szabadfi Árpád úgy reagált: akár kérés volt, akár utasítás, a tartalma mindenképpen az volt, hogy fel kell hívni a miniszterelnököt.
A tanú hozzátette: amikor Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány jelentette neki, hogy bejutottak a székházba a demonstrálók, ezt telefonon jelentette Gyurcsány Ferencnek. Jelezte azt is, hogy az elsődleges információk szerint a beszivárgó füst miatt hagyták el a székházat a rendőrök.
A volt országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy a miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésekről próbálta tájékoztatni miniszterét, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium élén álló Petrétei Józsefet, ám az éjszakai órákban őt nem sikerült elérnie.
Védői kérdésre a tanú elmondta, hogy a miniszterelnöki telefonokban nem érzett semmi kivetnivalót, például hatáskörtúllépést.
Szabadfi Árpád szerint 2006. szeptember 17-én a Kossuth téren a létszámhelyzet még lehetővé tette volna az oszlatást, de az erőszaknak még semmi jelét nem lehetett tapasztalni, a tömeg csak jelszavakat skandált. A minisztérium szóbeli állásfoglalása pedig az volt, hogy választási gyűlés van a Parlamentnél, amit csak akkor szabad feloszlatni, ha erőszakos. Elvárás ugyanis, hogy a rendőrség választási időszakban ne legyen főszereplő.
A tanú elmondta: a megyei főkapitányok jelentéséből érződött, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése nyomán vidéken is lehet számítani demonstrációkra.
Arra az ügyészi kérdésre, hogy tapasztaltak-e szervezettséget a tévészékházat ostromlóknál, Szabadfi Árpád úgy reagált: akkor nem volt ilyen információ. Mire a bíró felvetette, hogy helyszíni beszámolók szerint a téren mintegy varázsütésre megjelent egy érdekes csapat, amely nyomban a rendőrökre támadt, egy abból az időszakból ismert sms pedig első világháborús versből idézett: "ne lőj fiam, mert én is ott leszek".
A volt főkapitány-helyettes elmondta: nem kapott előzetes információkat arról, hogy mi várható. Később pedig sok fals, illetve ellenőrizetlen információ volt, például, hogy bizony körök Budapest körbezárását tervezik.
A tárgyalássorozaton korábban már több tanú is beszámolt arról, hogy a titkosszolgálatoktól semmiféle használható információt, előrejelzést, figyelmeztetést nem kaptak a tévészékház ostroma előtt arról, hogy a fővárosban jelentős erőszakos események várhatók.
Szabadfi Árpád elmondta, hogy szeptember 18-án, a székház ostrománál a helyszínen lévő parancsnokok felvetették a lovas egység bevetésének lehetőségét. A volt főkapitány-helyettes azonban ezt - mint mondta - nem engedélyezte, miután az egység parancsnoka jelezte neki, hogy azon az alacsony kerítésekkel tagolt helyszínen ez a bevetés nagyon sérülésveszélyes lenne a lovas rendőrök és a demonstrálok szempontjából egyaránt. Ugyanakkor a vízágyú bevetését a volt főkapitány-helyettes engedélyezte.
A tanú nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az azonosító jelvények viselése alól Bene László, akkori országos főkapitány - a per elsőrendű vádlottja - nem adott felmentést.
A volt főkapitány-helyettes a tárgyaláson azt is elmondta, hogy azokban a napokban felajánlotta lemondását az országos főkapitánynak, Bene Lászlónak.
A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik. A bíró jelezte, hogy a későbbiekben még sor kerülhet Szabadfi Árpád újabb meghallgatására is.
A másfél hónapja elkezdett büntetőperben Bene László nyugalmazott rendőr altábornagyot, volt országos főkapitányt, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társukat a 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben vádolja az ügyészség, és többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
A vádlottak tagadják bűnösségüket.
Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint ötven tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan 2014 második félévében fejeződik be a Fővárosi Törvényszéken.