A rezidensszövetség elnöke, Dénes Tamás az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a fennálló jogbizonytalanság következtében egyetlen ügyészség sem emelhet vádat az utólag elfogadott, de előre nem kért hálapénzzel kapcsolatban.
Közölte: a legfőbb ügyészhez eljuttatott beadványával a szövetség a jogbiztonság megteremtését kívánta elérni.
A rezidensszövetség még április végén fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását.
Dénes Tamás szerint azért fontos az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázása, mert az új büntető törvénykönyv alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.
Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte, jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, mert a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű. Az ügyészség álláspontja szerint a jelenlegi tényállás, miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésre ad lehetőséget, nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét.
A rezidensszövetség azt tartja az egyetlen lehetséges megoldásnak, ha a kérdésben érintettek - döntéshozó, szakma, társadalom – közösen dolgozzák ki a hálapénzmentes, élhető és fenntartható magyar egészségügy modelljét, megjelölve azt az időpontot, amikortól a hálapénz minden formája tiltva lesz - olvasható a közleményben, megjegyezve, a szövetség mindig nyitott a konstruktív együttműködésre.
Kitartanak továbbá azon álláspontjuk mellett, hogy a hálapénzmentes modell alapja a szolidaritásalapú egészségügyi rendszer és a bérrendezés, ugyanakkor az extra szolgáltatásokat, mint például a saját orvos választását és az ezzel járó díjazás hivatalos kifizetésének lehetőségét meg kell vitatni.