Ilyen együttállás nem volt a 18. század óta és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz - mondta el az MTI-nek Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója pénteken.

Hozzátette: a két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság - érzékeltette a csillagász, hozzátéve, hogy a két bolygó közelsége már december elején is megfigyelhető lesz.

"Ha valaki kicsit rövidlátó, úgy látja majd december közepén, végén, mintha összeolvadt volna a két bolygó" - mondta Kiss László.

A csillagász elmondta azt is, hogy a jelenséget távcsővel napnyugta után, alacsonyan a délnyugati horizont felett lehet megfigyelni. Olyan helyről érdemes fürkészni az égboltot, ahol nem takarják el házak vagy fák a délnyugati irányt.

Kiss László hozzátette: még a 200-250-szeres nagyítású távcsövekben is egy látómezőben lehet majd látni a Jupitert és a négy legnagyobb holdját, valamint a Szaturnusz öt legfényesebb holdját és gyűrűjét.

A csillagász magyarázatként hozzáfűzte: az égi jelenség a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz mozgásából és keringési idejéből adódik. A Jupiter 11 év alatt kerüli meg a Napot, a Szaturnusz pedig több mint három évtized alatt.

A bolygók szépen, naprendszeri óraműként járják körbe az útjukat és időnként a Földről nézve úgy jön ki, hogy egymás mellett látszanak" - mondta a csillagász, hozzátéve, hogy a Jupiter Vénusz-közelítése még látványosabb szokott lenni, vannak, akik azt mondják, hogy a betlehemi csillag is ennek a két bolygónak a közelsége volt.

A téli égbolt látványosságai közé sorolta a csillagász azt is, hogy az esti égbolton kelet felé még mindig jól látszik a Mars, ahol pár héttel ezelőtt porvihar kezdődött, a csillagászok most azt várják, hogy hamarosan az egész bolygót eltakaró vihar keletkezik belőle. Hajnalban pedig a délkeleti horizonton a ragyogó Vénuszt láthatják a korán kelők - tette hozzá.