Hat földügyi tárgyú törvény módosításáról döntött pénteken a parlament, változik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény. A jogszabály előírja a jegyzőknek az adatok pontosságának, a címek valódiságának ellenőrzését. Szakértők szerint a változtatások nem oldják meg a májusban életbe lépett földforgalmi törvény okozta anomáliákat – írja a Világgazdaság.

Változik tehát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény, amely előkészíti a közhiteles címregiszter kialakítását. Ennek első lépése jelenleg kezelt címállomány felmérése, felülvizsgálata helyi szinten. A jogszabály ennek érdekében előírja a jegyzőknek az adatok pontosságának, a címek valódiságának ellenőrzését a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által elkészített elektronikus adatállomány segítségével. Az ellenőrzés eredményéről november 15-ig a címjegyzék visszaküldésével kell tájékoztatni a központi szervet. A tervek szerint a címregiszter feltöltése ezen az adatbázison alapul majd.

Az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló projekt végrehajtására 950 millió forintba kerül. A költségek 85 százalékát uniós, 15 százalékát pedig hazai forrásból finanszírozzák. A tervezet szerint több mint 5 millió címadat karbantartását kell elvégezni. A jelenlegi adatok szerint Magyarországon több mint 7,5 millió telek és 9 millió ingatlan van. A feladat elvégzésével létrejön Magyarország első „etalon nyilvántartása”, a közhiteles címregiszter.

Ezek fontos lépések, azonban nem kezelik a májusban elfogadott földforgalmi törvény okozta anomáliákat – mondta a lapnak Máhr András, a Magyar Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők főtitkár-helyettese. Az elmúlt időszakban kaotikussá vált a helyzet, nehezen lehet nyomon követni, ki mivel foglalkozik – tette hozzá.

A szakember szerint zavarokhoz vezetett az új jogszabály egyik központi eleme, a földműves fogalmának definiálása. A sokasodó követelményeknek való megfelelés következtében – például szakmai végzettség és tapasztalat – sok gazda a túlélésre, a kiskapuk kijátszására törekszik. Aki nem földműves természetes személy, maximum egy hektárt vehet, akár hazai, akár tagállami állampolgárnak minősül. A korlátozás úgy lehet drasztikusan szigorú, hogy eközben – az unió által elvárt módon – diszkriminációmentes marad.

A törvény másik neuralgikus pontja a földbizottságok létrehozásával függ össze. Az adásvételi szerződéseket véleményező, gyakorlatilag vétójoggal bíró testületeknek május elsejéig kellett volna megalakulniuk, de máig nem jöttek létre. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a földforgalmi törvényt ősszel módosíthatja a parlament. Ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: „ez az egyik törvényes garancia arra, ha egy falu gazdaközössége nem akarja, hogy a földet valaki megvásárolja, meg tudja akadályozni. Ez egy zseniálisan jó találmány”. A MOSZ főtitkár-helyettese szerint elhibázott lépés egy bizottság kezébe ekkora súlyú döntési jogkört adni. Jelenleg – a földbizottságok hiányában – a területi kamarák jóváhagyásával lehet földtulajdont szerezni. A harmadik fél beiktatásával „kis magyar abszurd alakult ki” – magyarázta. Az EU észlelte a helyzet disszonanciáját, és észrevételt tett, mivel nem látja biztosítottnak a bizottságok hiteles működését.