A 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó a 2012-es zuhanást követően tavaly tovább szűkítette a sóspálcikák, perecek, sóskekszek, kukoricapelyhek, burgonyaszirmok piacát. A visszaszorult sós-snack fogyasztásnak azonban továbbra sincs kimutatható hatása a lakosság sóbevitelére, a búzatermelők viszont hamarosan megérezhetik a NETA következményeit, ráadásul a hamis termék is több.

2013-ban a NETA-bevételek kb. 5%-kal csökkentek az előző évhez képest, az adó sós snackekből befizetett része pedig közel kétszer nagyobb mértékben, 9%-kal lett kevesebb. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a legtöbb sós nassolnivaló – főleg a snack-befizetések zömét teljesítő pálcika, perec, kréker, sajtostallér - értékesítése a 2012-es zuhanást követően még 2013-ban is tovább esett. Ennek a termékkörnek az alsó ártartományában előfordul a mindössze 350-500 Ft/kg nettó ár is, melyből a NETA mértéke 50-70 százalékot tesz ki. A cigaretta magas adótartalmával összevethető mértékű NETA már a bevezetését követő hónapokban lejtmenetbe kormányozta az addig lassan bővülő snack piacot. A hazai sós snack gyártók többsége így komoly értékesítési gondokkal küzd. Egyes gyártók megszűntek vagy a megszűnés szélén állnak, a szerencsésebbek pedig egyéb termékek gyártására vagy export termelésre nyergeltek át.

A hazai étkezési búzatermés kb. 1%-át felhasználó, és a magyar búzából a legnagyobb értékű készterméket előállító snackgyártás visszaszorulása nyomán ráadásul a búzatermelők is kárt szenvednek. A sós snackek között ugyanis éppen a ropi, perec, kréker piaca csökken a leggyorsabban, ezek pedig szinte kizárólag hazai gabonából készülnek.

A piac szűkülése mellett az adóbefizetés elkerülése is hozzájárulhat a sós termékekre kivetett NETA visszaeséséhez. Beszédes adat, hogy a NAV szerint tavaly év végén 137 gyártó fizetett sós NETÁ-t, noha piackutatási adatok szerint az ilyen termékkört forgalmazó vállalkozások száma 200 felett van. Az adó megfizetése viszonylag könnyen kikerülhető úgy, ha egy forgalmazó olyan terméket árul, amelyek külföldi gyártója hamis nyilatkozatot állít ki a termék sótartalmáról, mintha az nem érné el a törvényben meghatározott 1%-os határértéket.