Újabb adózási kiskaput zárt be az EU egy, a múlt héten elfogadott módosítással, eddig ugyanis a vállalatcsoportok mind az anyavállalat, mind a leányvállalat tagállamában kibújhattak az adókötelezettség alól, több milliárd eurós bevételkiesést okozva a nemzeti költségvetéseknek.

A globális adótanácsadó cég, a Ryan az agresszív adótervezés elleni fellépés legújabb eredményének tartja a vállalatcsoporton belüli osztalék-kifizetések adóztatását szabályozó EU irányelvet, mivel így a jövőben még szigorúbb fellépésre lehet számítani a jogszabályok szövegének megfelelő, de elsődlegesen adóelkerülést szolgáló tranzakciókkal szemben.
A globális adótanácsadó cég közleményében ismerteti: az EU anya-leányvállalati irányelve az unió tagállamaiban működő egyes társaságok közötti osztalékfizetésre terjed ki, és az a célja, hogy a leányvállalat nyereségének kettős adóztatását elkerülje. Ennek érdekében az irányelv előírja, hogy a leányvállalat tagországa az osztalékfizetésre nem vethet ki forrásadót, az anyavállalat országának pedig a kapott osztalékot vagy mentesítenie kell az adóztatás alól, vagy beszámítást kell alkalmaznia. Az érintett intézkedések segítségével elérhető, hogy a több tagállamban működő vállalatcsoportok ne kerüljenek jelentősen hátrányosabb helyzetbe egy kizárólag egy államon belül működő vállalatcsoporttal szemben.
Az irányelvben foglalt előnyöket és a tagállami adójogok közötti eltérést számos cégcsoport arra használta fel, hogy úgynevezett "hibrid kölcsön" megállapodások alkalmazásával mind a leányvállalat, mind az anyavállalat országában elkerülje a felhalmozott nyereség utáni adófizetést - hívja fel a figyelmet Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője a cég közleményében. Ez a szakértő szerint olyankor volt lehetséges, amikor a leányvállalat tagállama a kifizetést az anyacégtől kapott kölcsön kamataként kezelte és a társasági adóalap terhére elszámolhatónak minősítette, ugyanakkor az anyavállalat tagállama a kapott összeget - az irányelv alapján - osztalékként mentesítette az adóztatás alól.
A "hibrid kölcsönök" visszaélésszerű alkalmazását az irányelv azzal kívánja kiküszöbölni, hogy a jövőben már csak akkor engedi mentesíteni az anyavállalat által kapott osztalékot az adóztatás alól, ha azt nem lehetett levonni a leányvállalat tagállamában. A módosítást a tagállamoknak - köztük Magyarországnak is - legkésőbb 2015. december 31-ig kell átültetniük saját nemzeti jogukba. Ez nemcsak az utóbbi időben különleges struktúráikról elhíresült multinacionális vállalkozásokat fogja érinteni, hanem sok kisebb vállalatcsoportot is.
Békés Balázs szerint nemzetközi trend, hogy az országok egyre erőteljesebben lépnek az úgynevezett "agresszív adótervezés" ellen, amelynek az eddig alkalmazott "hibrid kölcsön" az egyik tipikus formája. A jövőben arra lehet számítani, hogy az országok a visszaélések elkerülésére úgynevezett "általános adóelkerülés ellenes szabályokat" fognak bevezetni, és megtagadják az adóelőnyöket akkor, ha a jogszabály szövegének egyébként megfelelő, de mesterségesen létrehozott struktúra elsődleges célja az adóelkerülés. Ez az adószakértő szerint egyrészt új kihívást jelent az adótervezésben, másrészt fokozott óvatosságra inti a vállalkozásokat.