A kormány tervei között szerepel, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus iparfejlesztésre fordítható forrásainak segítségével támogassák mindkét magyar síküveggyárban az öblösüveggyártás újraindítását – mondta a Napi Gazdaságnak Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki szerint nem kizárt, hogy az uniós pénzek mellett a központi költségvetésből is kaphatnak forrást a gyártók, cserébe az állam többségi részesedésre törekszik.

A csaknem százéves üveggyártási hagyománnyal rendelkező orosházi gyárban (OrosházaGlass Kft.) jelenleg csak síküvegek továbbfeldolgozása zajlik. Két évvel ezelőtt a salgótarjáni ST Glass Kft., valamint az indiai Shamvik Glasstech és az önkormányzat képviselői aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amely tartalmazza, hogy 60 napon belül kidolgozzák az öblösüveggyártás részleteit. Czékmán József, az ST Glass Kft. ügyvezetője akkor azt mondta, a gyártást több lépcsőben indítanák újra, a cég azóta is felszámolás alatt van.

A magyar öblösüveg-kapacitásokat illetően az államtitkár hozzátette, akár több száz millió palackot lehetne évente előállítani. Ezzel jelentős összegeket takaríthat meg az állam és a palackokat igénylő hegyközségek is, amelyek a színes öblösüvegeket 100 százalékban külföldről vásárolják. Előzetes igényfelmérés szerint csak Salgótarjánban évi 400 millió palackot lehetne gyártani, ezzel 350 ember jutna állandó munkához. A színes üveg újrafelhasználása szempontjából is hasznos lehet a beruházás, mert – nemzetközi tapasztalatok szerint – egy 30 forintos betétdíj esetében az első évben a felhasználók 75 százaléka vinné vissza a begyűjtő helyekre az üveget, öt éven belül pedig 95 százalékos lehetne a begyűjtési és újrafelhasználási arány.

Környezetvédelmi és gazdasági (munkahelyteremtés) szempontból mindenképpen hasznos lenne az öblösüveggyárak újbóli üzembe helyezése – reagált a kormányzati elképzelésekre Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KszGySz) ügyvezető elnöke. Hozzátette, az előzetes hatékonysági vizsgálatokat – ha vannak ilyenek – a szakma nem ismeri. Farkas hozzátette, „többutas”, visszaválthatós, az országhatáron belül keringethető üvegrendszerre lenne szükség, amit a betétdíj bevezetésével lehetne megoldani. Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) ügyvezető igazgatója szerint kérdéses, hogy valóban lehet-e értékesíteni évi több száz millió palackot csak Magyarországon, termelődik-e egyáltalán annyi hulladék, amelynél már megéri két gyárat üzemeltetni. Sárosi is hangsúlyozta, az előzetes piackutatásokat nem ismerik.