Kezd fellendülni a lakáshitelezés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint - írja a Világgazdaság. Májusban a háztartások 21,1 milliárd forintnyi lakáscélú kölcsönre kötöttek szerződést a pénzügyi intézményekkel, ami a végtörlesztés idején történt hitelkiváltások óta a legmagasabb össze.

Az első öt hónapban a lakosság már csaknem 78 milliárd forintnyi lakáshitelt igényelt, ez majdnem 60 százalékkal több a tavalyinál. A havi 20 milliárd forint fölötti folyósítási összeg sem számít még kiemelkedően magasnak, hiszen a válság előtt ennek a három-négyszeresét is kihelyezték havonta a bankok. 2009 óta viszont ez a havi volumen már a nagyobbak között van. Ennél lényegesen többet csak a szocpol 2009 közepi megszűnése előtti hónapokban, illetve a végtörlesztés idején tudtak kihelyezni a hitelintézetek.

A lakáshitelezésben bekövetkezett fellendülést a kamatok csökkenése is támogathatta az utóbbi hónapokban. Az MNB adatai szerint a lakáskölcsönök áprilisban voltak a legolcsóbbak, májusban már emelkedtek a kamatok. Igaz, a drágulás minimális volt, mindössze 1 bázisponttal nőtt az átlagkamat, az ötödik hónapban így átlagosan 6,8 százalékos kamatok szerepeltek a szerződésekben, miközben a THM valamelyest még mindig csökkent, és átlagosan 7,62 százalékos volt. A meglévő forint lakáshitelek még mindig jóval drágábbak a frissen folyósítottaknál, az átlagkamatuk 8,66 százalékos, ami évente egy 6 millió forintos hitelnél több mint 110 ezer forintnyi többletet jelenthet a törlesztőrészletekben.

A lakáshitel mellett kis mértékben a többi hiteltípus iránt is nőtt a kereslet. Fogyasztási hitelből 18 milliárd forintnyit igényeltek, ami több mint kétéves csúcsnak számít, egyéb hitelből 11,5 milliárd forintnyit kérelmeztek, ez kilenc havi csúcsot jelent. A folyószámlahitelek volumene is növekedett április óta, ebben viszont technikai tényezők is szerepet játszhattak. Sokan ugyanis a májusi fizetésüket vagy egyéb járandóságukat az extra hosszú május 1-jei hétvége miatt már április 30-án megkapták, ami torzította a negyedik havi statisztikákat.

Ez a folyószámlahiteleket mintegy 23-24 milliárd forint mértékben érintő technikai tényező lehetett egyébként az oka annak, hogy májusban a háztartások 2009 novembere óta először nettó hitelfelvevőnek számítottak: 15,6 milliárd forinttal vettek fel több kölcsönt, mint amennyit visszafizettek. Mivel azonban májusban a forint is erősödött, a teljes lakossági hitelállomány a hónap végére így is csökkent, 6745,5 milliárd forintra, ami 2008 augusztusa óta a legalacsonyabb érték. A betétállományok kivonása is folytatódott májusban. A lakosság több mint 153 milliárd forintot vett ki a bankokból, ennek a pénznek egy részét vélhetően az értékpapírpiacon helyezte el.

Az ötödik hónap végére így a háztartások betétállománya 6 686,6 milliárd forintra zsugorodott, ez alig 80 milliárd forinttal magasabb már csak annál az állománynál, amit április végén értékpapírokban tartottak a kisbefektetők. A betétesek pénzéért egyelőre a bankok sem küzdenek, a kamatok ugyanis májusban is csökkentek, egy átlagos lekötésre mindössze 1,89 százalékos kamatot fizettek a hitelintézetek.